Bugaci Ifjúsági Lelkigyakorlatos Tábor
(Egy sziget a puszta homokjában)
A tábor ötlete 1991-ben született meg. Kapus Krisztián, egykori kecskeméti piarista középiskolás diák osztályfőnöke Farkas István (Lupus) Sch.P. által eljutott Sülysápra a máriabesnyői gyalogos zarándoklatra 1989-1990-ben. Az ott megerősödő baráti kapcsolatok alapján 1991-ben a tápiószentmártoni táborba is elment, melyet a Tápiómenti Nagyboldogasszony Közösség szervezett Szegedi László atya mentorálásával, ami nagy kihívást jelentett a szervezőnek.
A tábor mély és erős hitbéli hatással volt Kapus Krisztiánra, aki azt az elhatározást hozta, hogy érdemes lenne oda még több fiatalt eljuttatni Kiskunfélegyházáról az ifjúsági közösségéből is, hiszen az lélekemelő élmény egy fiatal számára. A tábor közel 100 kilométerre volt, tömegközlekedéssel is csak átszállással lehetett elérni Kiskunfélegyházáról. Nem volt kis kihívás, hogy félegyházi fiatalokat oda eljuttasson.
1991-ben azonban már a kiskunfélegyházi Szent István Plébánia akkori plébánosa, kerületi esperese, főesperese, Stein Ernő, valamint az egykori Lenin TSZ elnöke, Laczkó Gyula egy közös alapítványt hozott létre, hogy egy móricgáti, bugacpusztai elhagyott épületet a fiatalok számára megmentsenek. Ez Hajagos Gyula akkori kiskunfélegyházi káplán irányításával meg is kezdődött 1991-ben.
Kapus Krisztián úgy döntött e lehetőség fényében, hogy nem a fiatalokat próbálja (csak) elvinni Tápiószentmártonba, hanem a tábort hozza közelebb a fiatalokhoz, hiszen pont erre a célra kezdődött el az akkori móricgáti épület felújítása. Így az első tábor a következő évben, 1992 augusztus első hetében került megszervezésre, mint ahogy azóta minden évben, már több mint harminc esztendeje a „tápiós” tábor akkori szellemiségében. Elsősorban az általános iskola felső tagozatos tanulói és a középiskolások részére hirdették meg. A helyszín pedig a Hittanya nevet kapta, később a mellette lévő kisvasút megálló is a Móricgáti tanyák név helyett a Hittanya névre lett átnevezve. Hosszú földesút vezet Bugac külső határától erre a helyre, a bugacpusztai csendbe, ahol a színes sátorokból álló táborban több mint harminc esztendeje évente 100-200 fiatal tölt el egy hetet játékkal, lelki-, sport- és egyéb programokkal. A lelkigyakorlatos tábor a zsúfolt és zajos hétköznapi életben helyet kínál a lelki feltöltődésre és az emberi kapcsolatok előtérbe helyezésére. A gyerekek játékos feladatokkal, közös imádságokkal, gitáros szentmisékkel, és különböző vallásos jellegű előadásokkal, valamint azok megbeszélésével kerülnek közelebb egymáshoz és Istenhez.
Az első tábor még családias jellegű volt. Gyakorlatilag Kapus Krisztián, a szülei (ők a mai napig is a táborok szolgálatában részt vesznek), és néhány barátja segítségével szervezte meg az első tábort, akkor még a Váci Egyházmegyében, elhozva a Tápió élményeit, hitét, lelkesedését, szolgálatát az ifjúságpasztorációba.
Az első tábor nomádsága, a pusztai csend, a családias légkör, az istenközeliség olyan magvakat szórt el ott, amely azóta is nő, és százszoros termést hozott. Az első táborba kispapként érkezett Finta József, egykori piarista diák, egyházmegyés kispap, helvéciai fiatal is. 1993-tól már Finta József és Kapus Krisztián együtt szervezték a tábort, akkor már a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye berkein belül, a helyszín természetesen továbbra is a Hittanya volt (az egyházmegye határai változtak).
Az első években fáradhatatlan támogatást biztosított a tábor szervezéséhez Letanóczky Ernő bugaci plébános atya a maga lelkesedésével, tenni akarásával, zöld Trabantjával. Minden nap jött, bevásárlásban segített, misézett, gyóntatott. Őutána és azóta is a bugaci plébánosok végig a tábor segítői voltak. Hasonlóan jelentős segítséget nyújtott a Hittanyának Hajagos Gyula atya is, aki ma is szívén viseli a Hittanya fenntartását, fejlesztését.
A kezdetektől fogva minden táborba ellátogattak egyházmegyénk elöljárói is, hiszen nem múltak el táborok Dankó László, majd Bábel Balázs érsek úr szentmiséi nélkül. Az évek során az egyházmegye legnagyobb ifjúsági tábora lett a Bugaci Lelkigyakorlatos Tábor. A létszám bővült, ezáltal a segítők csapata is. A kezdetektől fogva Kisebb Testvéreknek hívjuk a tábor szervezőit, akik papok, hitoktatók, és jószándékú fiatal vezetők, akik mind szolgálatként élik meg a tábor szervezői feladatait. Ars poeticájukat a következőképpen fogalmazták meg: „Kisebb Testvéri Közösségünkben alapelv, hogy ne csak egy szűk réteg intézkedjen, rendelkezzen, hanem minél többen szolgálhassanak. A kisebb testvérség nem rangot, hanem szolgálatot jelent az evangélium szellemében, Krisztus gondolata szerint. Vállunkon nyugszik a fiatalok erkölcsi, illetve hitre nevelése is. Ezt saját magukon kell kezdenünk. A "vezető” csapat nem zárt csoport, hanem bárki részt vehet benne, aki indíttatást érez rá, aki elkötelezett akar lenni, akinek tetszik a cél. Testvérnek kell lenni a hívek között, és Isten országát kell keresni. Ez azt jelenti, hogy az élet hétköznapi eseményei között a jézusi szeretet szellemében igyekezzünk élni testvérekként. A közösségi munkában egyek vagyunk a többi között. Munkatársaink feladata is első helyen a táborozók lelki életének a szolgálata. Ámen.”
Az elmúlt évtizedben már több alkalommal is megszervezték az egyházmegyei ifjúsági vezetőképzőt, ahol a kortárs fiatalokat felkészítve többen is lelkes segítői lettek a Hittanyás tábor szervezőinek.
A puszta közepén, letéve a telefont és a számítógépet, időt tudnak a táborozók teremteni arra, hogy egymással legyenek, imádkozzanak, és több időt töltsenek Istennel, és a felebaráti szeretet ápolásával. Bár mindez nem ingyenes, az egyház támogatásával, pályázatoknak és adományoknak köszönhetően a költségek végtelenül alacsonyak, hogy bárki számára elérhető legyen a táborban való részvétel, önköltség alatt tartva a táborozási díjat a kezdetektől fogva. Így a kedvező részvételi díj elősegíti, hogy bárki számára elérhető legyen a tábor. A fiatalok többségében az egyházmegye területéről érkeznek (30-40 egyházközségből), de vannak, akik az ország távolabbi részeiből érkeznek (vagy elköltöztek, vagy rokonaik, ismerőseik meghívására). Elsősorban a tábor a 10-18 évesek ifjúsági táboraként indult, bővítve az egyetemistákkal, mint ifjúsági tábor, de a több évtizedes időszak alatt, a generációk kibővültek, vannak kisebbek is, hiszen fontosnak tartjuk az utánpótlás nevelését is, valamint régebbi táborozóink már családjaikkal is érkeznek.
Augusztus első egész hetén a bugaci puszta természeti szépségében sok barátság köttetik. A szép emlékek és a közös hitbeli tapasztalatok segítséget adnak az életben a helyes úton megmaradni.
A cél a több mint 30 év alatt nem változott. A világ változott, a cél nem. „A víz szalad, de a kő marad, a kő marad.” (Wass Albert) A tábori nomádság, a sátortábor egyszerűsége, a természet közelsége, a puszta csendje biztosítja a fiatalok számára az elcsendesedést, az Istenre figyelés lehetőségét és az Istennel való mélyebb kapcsolat megélését, a hasonló keresztény értékrenddel élő fiatalok közösségének megtapasztalását.
A fiatalok élményei alapján olyan a tábor, mint „egy hét a mennyországban”, „jó nekünk itt együtt lennünk”, „nekünk augusztus első hetétől a következő augusztus első hetéig tart az év”, „itt mindig feltöltődik a lelkem tankja, és egy év múlva már vágyom újra a Hittanyára, hogy újra feltölthessem”, „itt meg tudom élni a hitemet Istenben”, „itt szeretnek, és úgy fogadnak el, ahogy vagyok, nem csúfolnak ki, mint az iskolában.” stb. Több generáció felnőtt az évtizedek alatt. Számos barátság, szerelem, házasság vagy hivatás született a Hittanyán. Már az ott született kapcsolatok, házasságok gyümölcsei táboroznak velünk, olykor a szüleikkel is.
Kiemelten fontos a kezdetektől az egyházi személyek jelenléte, mert a fiatalok előtt és között tudnak példaként élni. A kezdetektől a tábor része dr. Finta József -egykoron még kispap, ma már a Főegyházmegye pasztorális helynöke-, aki mindig is szívén viselte és szervezte a tábor életét, lelkiségét. Évtizedek óta minden tábor résztvevője, Kiss József atya, Ruskó Norbert atya, Kovács Ferenc atya, és később csatlakozott Gyöngyösi Balázs, Csuja Gergely, Stefszki Ferenc atyák is. Több hivatás is megerősödhetett a táborokban, hiszen ott táboroztak éveken át többen is az egyházmegyénk papjai közül még fiatalként.
Egyházmegyénk számos papja, szerzetese is járt táborainkba szentmisét bemutatni, a szentgyónásokban segíteni, előadásokat tartani (Geszler Péter, dr. Tóth Tamás, Bobek Tamás, Bese Gergely, Ivanics Zoltán, Hatházi Róbert, Tóth Tibor, Joó Balázs, Marton Arnold, Seffer Attila, Binszki József, a kalocsai nővérek, a bencés nővérek, a pálos atyák és még sokan mások). Fontos számunkra a papi és szerzetesi hivatások jelenléte. Többen a táborozóink közül a papi hivatást, a szerzetesi hivatást választották. Sokan a hitoktatásban szolgálnak, egyházi intézményekben tanítanak, dolgoznak.
Az évek folyamán több egyházmegye püspöke is járt nálunk (Veres András, Székely János, Marton Zsolt, Palánki Ferenc, Varga László, Bíró László), és gazdagították az előadóink színvonalas csapatát.
A tábor napirendjében helyet kapnak az adott év táborának a témájául választott témakörben járatos papok, szerzetesek, világi szakemberek előadásai, melyeket kis csoportokban beszélgetés során mélyítünk el a fiatalokkal kortárs közösségükben. A lelkigyakorlatos jelleget erősíti a napi gitáros szentmise, a közös imádság, a szentségimádás. Ugyanakkor fontosnak tartjuk az ismerkedést, a közösségépítést, a jó hangulatot is. Ezért gondoskodnak arról, hogy ne hiányozzon a sport, a játék, a túra, a kézműves foglalkozások, a zene és tánc sem. Az évek során saját honlapot (www.hittanya.hu), Facebook és Instagram fiókot is létrehoztak. Számos média nyújtott már tájékoztatást, beszámolót táborokról (Magyar Kurír, Petőfi Népe, baon.hu, kecskeméti, kalocsai, kiskunhalasi és kiskunfélegyházi tv-k, rádiók, helyi lapok.)
A táborozóink számára előregisztrációt is biztosítanak évek óta, valamint hírlevelet is készítenek, amellyel információkkal segítjük a készülődést, valamint a táborok közi egyházi ifjúsági programokra is felhívjuk a figyelmet, hogy az augusztustól augusztusig eltelő egy év alatt tudjanak egymással találkozni a fiatalok több alkalommal is. Az egyházi ifjúsági programokon rendszeresen részt vesznek a táborozóink (KEFIR, PIT, IVT…), amely rendezvényeken is örömmel találkoznak a hittanyás táborozók. A fiatalokat a tábor után is buzdítjuk a vallásgyakorlás rendszerességére, valamint a saját egyházközségükben való aktív részvételre, vagy éppen az egyházmegyei ifjúsági vezetőképzőre való jelentkezésre.
Az elmúlt évtizedekben mindösszesen kb. 4000-5000 fiatal táborozott a Hittanyán a Lelkigyakorlatos táborban. A tábor 30. évfordulójára pedig képes emlékkönyvet is készítettek, valamint Bács-Kiskun Megye elnökének elismerő oklevelét is átvehették dr. Mák Kornéltól, a megyei közgyűlés alelnökétől, egykori táborozótól. Dr. Finta József táborvezetőnk, Bács-Kiskun Megyei Ifjúságának Neveléséért kitüntetésben is részesült, részben a táborokban végzett szolgálatáért is.